Az 1-es típusú cukorbetegség

Mivel felnőttkorban a 2-es típusú diabétesz gyakoribb, a diabétesz típusának megállapítása ilyenkor nem mindig könnyű, ezért a felnőttkori előfordulásról nehéz megbízható adatokat találni.

Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása

Az 1-es típusú  cukorbetegség akkor alakul ki, ha a szervezet nem termel elegendő inzulint, mert a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei (a béta-sejtek) károsodnak és elpusztulnak. Ennek oka az, hogy a szervezet saját védekező (immun-) rendszere idegenként azonosítja ezeket a sejteket, és elpusztítja azokat.

Ha az inzulintermelés elégtelen, a vércukorszint magas lesz, mivel az inzulin segítsége nélkül a cukor nem tud bejutni a sejtekbe. A cukor a vizelettel kiürül, a nagymennyiségű cukor ürüléséhez sok folyadékra van szükség, ezért a betegek sokat vizelnek, a vízvesztés miatt folyamatosan szomjasak. Gyermekeknél figyelmeztető jel lehet, ha a korábban szobatiszta gyerek ismét bevizel. Mivel a cukor nem tud belépni a sejtekbe és ott beépülni, ezért a páciens jó étvágy mellett fogy, gyerekek a növekedésben, fejlődésben is elmaradhatnak. Ehhez járul hozzá az is, hogy cukor hiányában a sejtek zsírsavakból és aminosavakból kezdenek energiát termelni, ami rosszabb hatásfokú. Ráadásul mivel glukóz hiányában a lebontás nem teljes, savanyú kémhatású melléktermékek képződnek a szervezetben (ennek jele lehet az acetonos lehelet). Súlyos esetben a szervezet kémhatása savanyú irányba tolódik, kialakulhat az úgynevezett ketoacidózis, egy életveszélyes állapot, amely kezelés nélkül kómához, majd halálhoz vezethet. A ketoacidózis jellemző tünete lehet a szapora, mély légzés (ún. Kussmaul légzés), hányinger, hányás, hasi fájdalom. Kevésbé súlyos esetben gombás fertőzés hívhatja fel a betegségre a figyelmet, különösen a nemi szervek tájékán. A vizeletben levő magas cukortartalom ugyanis kiváló táptalaj a gombák számára.

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése

Az 1-es típusú cukorbetegség alapja az inzulinhiány, ezért kezelése minden esetben az inzulinpótlás. Az inzulin egy fehérje, amely a bélrendszerben lebomlana, ezért csak injekció formájában adagolható. A jelenleg alkalmazott inzulinkészítmények mesterségesen előállított emberi inzulint tartalmaznak. Az újabb készítményekben módosított szerkezetű inzulin (inzulin analóg) is lehet. A módosítások azt a célt szolgálják, hogy az inzulin felszívódásának üteme hasonlítson ahhoz, mintha a hasnyálmirigy termelné meg azt. Vannak lassan, egyenletesen felszívódó analógok, amelyek az alap inzulintermelést utánozzák, és nagyon gyorsan felszívódó analógok, amelyek az étkezésre adott inzulinválaszt pótolhatják.

Az adagolás a bőr alá történik, speciális, tollszerű adagolóeszközzel, úgynevezett pen-nel. Ezenkívül természetesen lehet fecskendővel és tűvel is adagolni. Bizonyos esetekben lehetőség van inzulinpumpa használatára is, amely folyamatosan, előre meghatározott ütemben pumpálja a bőr alá az inzulint. Történtek kísérletek alternatív inzulinadagolási módokkal, pl, a légutakon keresztül, vagy tapasz formájában, de az adagolás ezekben az esetekben nem volt megbízható. A kezelési lehetőségek közé tartozik a hiányzó szigetsejtek pótlása szigetsejt átültetéssel. Ilyen esetekben nem mindig hagyható el teljesen az inzulin, de kisebb mennyiségre van szükség, és az anyagcsere is stabilabbá válhat. Viszont, mint minden szerv- vagy szövetátültetés, ez a módszer sem kockázatmentes, kilökődésgátló gyógyszerek szedése szükséges, ezért rendszerint akkor javasolt, ha más szerv (pl. vese) átültetése is szükséges.

Fotó: shutterstock.com

A kezelés fontos eleme a páciensek oktatása, hogy a mindennapi szükségletnek megfelelően legyenek képesek módosítani saját kezelésüket. A betegek megtanulják vércukorszintjük ellenőrzését ujjbegyből származó vércseppből, és azt, hogy hogyan módosítsák inzulinadagjukat a mért érték, a bevinni kívánt szénhidrát és a fizikai aktivitás függvényében. A vércukorszintet befolyásolhatják még egyéb heveny betegségek (pl. fertőzések), a menstruáció, a lelki állapot is. A kezelés része a rendszeres orvosi ellenőrzés is, így a késői szövődmények megelőzhetőek, vagy kialakulásuk késleltethető. A cukorbetegség megfelelően edukált beteget nem kell, hogy akadályozzon, mindennapjait megfelelő szabályok betartása mellett korosztályához hasonlóan élheti.

Hosszú távon, ha a vércukorszint kontrollja nem megfelelő, késői szövődmények alakulhatnak ki. Károsodhat a szem (főleg az ideghártya kiserei, de a szürkehályog is gyakrabban fordul elő), a vesék, az nagyerek és az idegek is. Ezért fontos a megfelelő vércukorkontroll és önellenőrzés mellett a rendszeres orvosi ellenőrzés és a szövődmények szűrése is.

Irodalom:

American Diabetes Association: Standards of Medical Care in Diabetes. Diabetes Care, 34, s1, s11-s61, 2011.