Boldogan liszt nélkül
A fejlett országokban a lisztérzékenység minden századik embert érinti, hazánkban minden nyolcvanötödik 3-6 éves gyermeknél állapítják meg.Szerző: Bartha Kinga | Lektor: Schmidt Judit
Publikálás dátuma: 2015-10-07
Mi a lisztérzékenység?
Orvosi nevén coeliakia (cöliákia), olyan örökölhető bélbetegség, amelyben a szervezet egy környezeti ok hatására a saját szöveteit támadja meg, a vékonybél bolyhainak pusztulását okozva, ami számos gyomor-bél rendszeren kívüli tünettel és egyéb társbetegségekkel jár együtt. A környezeti kiváltó ok a gabonafélékben található glutén nevű fehérje (sikérnek is nevezzük), amelynek kizárásával a kóros folyamat leáll és a tünetek megszűnnek, de mivel az állapot nem gyógyítható, az életen át tartó diétának kulcsfontosságú szerepe van az egészség megőrzésében.
Honnan tudja, hogy a gyermeke lisztérzékeny?
A lisztérzékenység tünetei a következők lehetnek:
- krónikus hasmenés,
- nagy tömegű, világos, zsírfényű, bűzös széklet,
- étvágytalanság,
- fogyás,
- puffadt, vékony falú has (pókhas),
- hossz- és súlynövekedésben való elmaradás.
Ezenkívül állandó fáradtság, bőr- és idegrendszeri tünetek, valamint tápanyaghiány tünetei is jelentkezhetnek.
A pontos diagnózis meghatározásához laboratóriumi vizsgálat (vérvétel), vékonybélből vett szövetminta szükséges, valamint a glutén étrendből való kizárásával a tünetek javulása figyelhető meg.
Fotó: shutterstock.com
Első teendő a lisztérzékenység kimutatása után
Az orvosi diagnózis felállítása után elengedhetetlen a dietetikussal való konzultáció. A szakemberrel történő személyes konzultáció során lépésről lépésre, részletesen megbeszélik, hogy melyek azok az ételek, élelmiszerek, amelyek glutént tartalmaznak, mire érdemes odafigyelni az étrend összeállításakor, mivel helyettesíthetők a hagyományos, glutént tartalmazó termékek, hol lehet gluténmentes termékeket beszerezni, valamint további praktikákat is megtudhat a mindennapokhoz.
Glutént tartalmazó ételek, élelmiszerek, termékek
A glutén a gabonafélékben található, pontosabban: búza*, rozs, árpa, zab és tönköly, kamut, valamint az ezek keresztezésével előállított magok és abból készült termékek (kenyér, péksütemények, tészta, pizza, sós és édes sütemények, stb.), a magok pelyhesített változata (müzlik, reggelizőpelyhek), a gluténliszt, valamint a maláta és a malátakivonat (például a sör) is.
* A „búza és búzaeredetű termékek” a következők:
- búzaliszt
- búzakorpa
- búzatöret
- búzadara
- búzacsíra
- búzacsíraolaj
- búzakeményítő
- módosított búzakeményítőfélék
- hidrolizált búzafehérje
- búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer
A fent felsorolt termékek fogyasztása tilos.
Fokozott figyelmet igényelnek a húskészítmények (felvágottak, konzervek), a zöldségkészítmények (savanyúságok), a gyümölcskészítmények (befőttek, lekvárok), a savanyított tejtermékek (ízesített joghurtok, kefir), a tejdesszertek, az egyes zsiradékok, a félkész- és késztermékek, az édesipari termékek (cukorkák, rágógumi), valamint az alkoholos italok. Ezek az élelmiszerek gluténtartalmú alapanyagból készülhetnek, vagy adalékanyagként glutént tartalmaznak, vagy az előállítás, tárolás során szennyeződhetnek gluténnel. Az étrend-kiegészítők és gyógyszerek is tartalmazhatnak glutént, ezeknek is fontos minden alkalommal ellenőrizni a csomagoláson az összetevők listáját, lehetőleg még a vásárlást megelőzően.
Mivel helyettesítheti a glutént tartalmazó ételeket, élelmiszereket?
Elsősorban gluténmentes élelmiszerekkel, amelyek gluténtartalma nem lehet több, mint 20 mg/kg az adott kiszerelési, fogyasztási egységre vonatkoztatva. Az élelmiszercímkén a „gluténmentes”, „gliadinmentes”, „lisztérzékenyek és cöliákiások is fogyaszthatják” kifejezéseket, és/vagy az áthúzott búzakalász jelet keresse!
A búza helyettesítésére a burgonya, rizs, kukorica, szója, köles, hajdina, sárgaborsó, bab, cirok, quinoa, amarant, teff, szezámmag, guar, lupin, lupinus liszt (Lupinus, csillagfürt), szentjánoskenyérfa-magliszt, sago, manióka, nyílgyökér, xantángumi, taragumi, agar-agar, sóskababgumi, tápióka készítményei alkalmasak.
Ma már számos boltban kaphatók gluténmentes lisztek, kenyérporok, süteményporok, kenyerek, péksütemények, sütemények, kekszek, pelyhek, száraztészták.
A legtöbb élelmiszer, nyersanyag természetesen gluténmentes, ilyenek például a tőkehúsok, a tej, a vaj, a növényi olajok, a nyers gyümölcsök és zöldségek.
A megelőzés szempontjából fontos, hogy a gyermeke 4-7 hónapos kora között, lehetőleg még szoptatás mellett megismerkedjen a gluténnal, például úgy, hogy 1 teáskanál búzaliszttel besűríti a főzeléket vagy tej-, tojásmentes kekszet morzsol a gyümölcspépbe.
A dietetikus segítségével, az egyéni szükségleteknek (kor, nem, testalkat, egészségi állapot) megfelelően kialakított gluténmentes étrend fedezni tudja a gyermeke növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges energiát és tápanyagokat, így ugyanolyan vegyes, változatos és finom étrendet követhet, mint nem lisztérzékeny társai.
Irodalom:
- Pálfi., E. (2015). Coeliakia. In Prof. Dr. Figler, M., Kubányi, J. Dietetika a háziorvosi gyakorlatban (pp.231-235). Budapest: SpringMed.
- Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: A cöliákiáról és a gluténmentes étrendről. Táplálkozás Akadémia hírlevél, 11, 2014.
- Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank: Táplálékallergének: Glutén. 2015. július 7.
- Juhász, M., Kovács, I. (2012). Lisztérzékenyek kézikönyve. Budapest: SpringMed.
5. Academy of Nutrition and Dietetics : Celiac Disease: An Introduction. 2015. május 12.