Boldogan liszt nélkül

A fejlett országokban a lisztérzékenység minden századik embert érinti, hazánkban minden nyolcvanötödik 3-6 éves gyermeknél állapítják meg.

Szerző: Bartha Kinga | Lektor: Schmidt Judit
Publikálás dátuma: 2015-10-07

Mi a lisztérzékenység?

Orvosi nevén coeliakia (cöliákia), olyan örökölhető bélbetegség, amelyben a szervezet egy környezeti ok hatására a saját szöveteit támadja meg, a vékonybél bolyhainak pusztulását okozva, ami számos gyomor-bél rendszeren kívüli tünettel és egyéb társbetegségekkel jár együtt. A környezeti kiváltó ok a gabonafélékben található glutén nevű fehérje (sikérnek is nevezzük), amelynek kizárásával a kóros folyamat leáll és a tünetek megszűnnek, de mivel az állapot nem gyógyítható, az életen át tartó diétának kulcsfontosságú szerepe van az egészség megőrzésében.

Honnan tudja, hogy a gyermeke lisztérzékeny?

A lisztérzékenység tünetei a következők lehetnek:

  • krónikus hasmenés,
  • nagy tömegű, világos, zsírfényű, bűzös széklet,
  • étvágytalanság,
  • fogyás,
  • puffadt, vékony falú has (pókhas),
  • hossz- és súlynövekedésben való elmaradás.

Ezenkívül állandó fáradtság, bőr- és idegrendszeri tünetek, valamint tápanyaghiány tünetei is jelentkezhetnek.


A pontos diagnózis meghatározásához laboratóriumi vizsgálat (vérvétel), vékonybélből vett szövetminta szükséges, valamint a glutén étrendből való kizárásával a tünetek javulása figyelhető meg.


Fotó: shutterstock.com

Első teendő a lisztérzékenység kimutatása után

Az orvosi diagnózis felállítása után elengedhetetlen a dietetikussal való konzultáció. A szakemberrel történő személyes konzultáció során lépésről lépésre, részletesen megbeszélik, hogy melyek azok az ételek, élelmiszerek, amelyek glutént tartalmaznak, mire érdemes odafigyelni az étrend összeállításakor, mivel helyettesíthetők a hagyományos, glutént tartalmazó termékek, hol lehet gluténmentes termékeket beszerezni, valamint további praktikákat is megtudhat a mindennapokhoz.

Glutént tartalmazó ételek, élelmiszerek, termékek

A glutén a gabonafélékben található, pontosabban: búza*, rozs, árpa, zab és tönköly, kamut, valamint az ezek keresztezésével előállított magok és abból készült termékek (kenyér, péksütemények, tészta, pizza, sós és édes sütemények, stb.), a magok pelyhesített változata (müzlik, reggelizőpelyhek), a gluténliszt, valamint a maláta és a malátakivonat (például a sör) is.

* A „búza és búzaeredetű termékek” a következők:

  • búzaliszt
  • búzakorpa
  • búzatöret
  • búzadara
  • búzacsíra
  • búzacsíraolaj
  • búzakeményítő
  • módosított búzakeményítőfélék
  • hidrolizált búzafehérje
  • búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer

A fent felsorolt termékek fogyasztása tilos.


Fokozott figyelmet igényelnek a húskészítmények (felvágottak, konzervek), a zöldségkészítmények (savanyúságok), a gyümölcskészítmények (befőttek, lekvárok), a savanyított tejtermékek (ízesített joghurtok, kefir), a tejdesszertek, az egyes zsiradékok, a félkész- és késztermékek, az édesipari termékek (cukorkák, rágógumi), valamint az alkoholos italok. Ezek az élelmiszerek gluténtartalmú alapanyagból készülhetnek, vagy adalékanyagként glutént tartalmaznak, vagy az előállítás, tárolás során szennyeződhetnek gluténnel. Az étrend-kiegészítők és gyógyszerek is tartalmazhatnak glutént, ezeknek is fontos minden alkalommal ellenőrizni a csomagoláson az összetevők listáját, lehetőleg még a vásárlást megelőzően.

Mivel helyettesítheti a glutént tartalmazó ételeket, élelmiszereket?

Elsősorban gluténmentes élelmiszerekkel, amelyek gluténtartalma nem lehet több, mint 20 mg/kg az adott kiszerelési, fogyasztási egységre vonatkoztatva. Az élelmiszercímkén a „gluténmentes”, „gliadinmentes”, „lisztérzékenyek és cöliákiások is fogyaszthatják” kifejezéseket, és/vagy az áthúzott búzakalász jelet keresse!

A búza helyettesítésére a burgonya, rizs, kukorica, szója, köles, hajdina, sárgaborsó, bab, cirok, quinoa, amarant, teff, szezámmag, guar, lupin, lupinus liszt (Lupinus, csillagfürt), szentjánoskenyérfa-magliszt, sago, manióka, nyílgyökér, xantángumi, taragumi, agar-agar, sóskababgumi, tápióka készítményei alkalmasak.

Ma már számos boltban kaphatók gluténmentes lisztek, kenyérporok, süteményporok, kenyerek, péksütemények, sütemények, kekszek, pelyhek, száraztészták.

A legtöbb élelmiszer, nyersanyag természetesen gluténmentes, ilyenek például a tőkehúsok, a tej, a vaj, a növényi olajok, a nyers gyümölcsök és zöldségek.


A megelőzés szempontjából fontos, hogy a gyermeke 4-7 hónapos kora között, lehetőleg még szoptatás mellett megismerkedjen a gluténnal, például úgy, hogy 1 teáskanál búzaliszttel besűríti a főzeléket vagy tej-, tojásmentes kekszet morzsol a gyümölcspépbe.


A dietetikus segítségével, az egyéni szükségleteknek (kor, nem, testalkat, egészségi állapot) megfelelően kialakított gluténmentes étrend fedezni tudja a gyermeke növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges energiát és tápanyagokat, így ugyanolyan vegyes, változatos és finom étrendet követhet, mint nem lisztérzékeny társai.


Irodalom:

  1. Pálfi., E. (2015). Coeliakia. In Prof. Dr. Figler, M., Kubányi, J. Dietetika a háziorvosi gyakorlatban (pp.231-235). Budapest: SpringMed.
  2. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: A cöliákiáról és a gluténmentes étrendről. Táplálkozás Akadémia hírlevél, 11, 2014.
  3. Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank: Táplálékallergének: Glutén. 2015. július 7.
  4. Juhász, M., Kovács, I. (2012). Lisztérzékenyek kézikönyve.  Budapest: SpringMed.

5. Academy of Nutrition and Dietetics : Celiac Disease: An Introduction. 2015. május 12.

kapcsolódó cikkek