Jól fejlődik a babám?

Nagymozgások

A csecsemők az őket körülvevő világot elsősorban a nagymozgásokon keresztül ismerik meg és a különböző mozgásformák megjelenése szorosan összefügg a baba fejlődésének egyéb területeivel.

Újszülötteknél először a hajlító izmok működése dominál, azaz háton fekvésben karjukat csípőjüket, térdüket hajlítják, kezüket ökölbe szorítják. Normálisnak tekinthető a fejlődés, amennyiben az

• 1 hónapos csecsemő hason fekve állát pillanatokra megemeli,
• 2 hónapos korában a feszítő izmok erősödésével fejét már 45 fokos szögben képes emelni.
• 3 hónaposan alkarjára támaszkodva mellkasát kissé emeli, ölben fejét stabilan tartja.
• 4-6 hónapos kor között fordul hasra, majd pár héttel később hasról hátra gurul.
• 7 és 10 hónapos kor között történik meg a négykézlábra emelkedés, ülés, illetve először a kúszás majd a mászás.
• 10-12 hónapos kor között térdre, majd állásba húzza magát a gyermek,
• 14 hónaposan teszi meg első lépéseit.
• 2 évesen a gyerekek általában futnak, lépcsőn mellélépve járnak, labdát rúgnak, majd megtanulnak páros lábbal ugrani, egy lábon megállni, kismotort hajtani.
• 3 éves korukban lépcsőn már váltott lábbal járnak, triciklit használnak.

Kórosnak tekinthető a mozgásfejlődés, amennyiben az megkésett, egyes mozgásfázisok kimaradnak vagy nem megfelelő sorrendben fejlődnek ki, izomtónus zavara áll fenn, aszimmetrikusak a mozgások, kényszertartások, gyakori lábujjhegyen járás figyelhető meg, vagy a mozgások minősége darabos. Ilyen esetekben feltétlenül szükséges először gyermekorvoshoz tanácsát kérni.

Fotó: shutterstock.com

A mozgásfejlődés üteme kevésbé függ a környezeti hatásoktól, de abban már jelentős szerepe van a családnak, hogy milyen mértékben fejlődik ki a gyermekek mozgáskészsége, vagyis mennyire van kedve mozogni.

Nyelvi fejlődés

A gyermekek nyelvi fejlődése nemcsak a beszédet, hanem a kommunikációt, annak kölcsönösségét, gesztusokat is jelenti, illetve szoros kapcsolatban van az intellektuális és szociális fejlődéssel. A beszédfejlődés is meghatározott sorrendet követ, de itt a környezetnek fontosabb szerepe van, mivel a gyermek csak interakciók során képes elsajátítani a nyelvet.

Megfigyelések alapján azoknak csecsemőknek beszédfejlődése gyorsabb ütemben zajlott, akiknek szülei hangadásaikra gyorsan reagáltak. Azaz a nyelvi fejlődés üteme nem azzal mutatott összefüggést, milyen gyakran kezdeményezett a szülő beszélgetést gyermekével, hanem azzal, hogy hogyan reagált, amikor a gyermek kezdeményezett.

A megfelelő kifejező beszédhez, illetve a beszédértéshez elengedhetetlenek az ép idegrendszeri összeköttetések, megfelelően működő érzékszervek, a beszédhez szükséges izmok megfelelő működése és normál intellektus. A beszédértés hamarabb kialakul, mint a beszéd maga, ennek alapja a megfelelő hallás. Amennyiben felmerül a gyanúja, hogy a gyermek nem hall tökéletesen, hallásvizsgálatra van szükség.

A kifejező beszéd kezdetének újszülöttek sírását tekintjük, ez 3 hónapos korra gügyögéssé, 6 hónaposan gagyogássá, majd 12 hónaposan halandzsázássá alakul. A gyermek első szavait másfél éves korában mondja, 2 évesen 50-100 szót használ, néhány szavas mondatokban beszél és kezd kialakulni a személyes névmások megfelelő használata is, amely szoros összefüggésben van az éntudat kialakulásával. Háromévesen kezdődik a „mi ez?” korszak, ez segíti a gyermeket az új szavak, kifejezések megtanulásában, majd ezt követi a „miért?” időszak, mely célja a bonyolultabb összefüggések megértése.

A beszéd hangjainak kiejtése 4 éves korra válik pontossá, ekkor már csaknem teljesen tisztán érthető a beszéd. 2,5 és 4 éves kor között a gyerekek egy része elkezd dadogni, ám ezt nem tekintjük kórosnak, úgynevezett „fiziológiás dadogásról” beszélünk, melynek oka, hogy a gyermek beszédtempója, szótalálása nem tud lépést tartani gondolatai sebességével.

Mi állhat a megkésett fejlődés mögött?

A megkésett beszédfejlődés tünete mögött számos szindróma, fejlődési zavar állhat, pl.: korai agyi sérülés, autizmus spektrumállapot, specifikus nyelvi károsodás, diszfázia. Mivel a gyermekek ilyenkor sok kudarcot élnek meg amiatt, hogy nem tudják a környezetükkel hatékonyan megértetni magukat, ez gyakran viselkedészavarokhoz vezet. Megkésettnek tekintjük a beszédet, ha a gyermek 2 éves korban még egyáltalán nem beszél, 3 évesen érthetetlen a beszéde, vagy nem beszél mondatokban, 4 évesen hibás a mondatszerkesztése, szokatlan hangszínnel, intonációval, ritmussal beszél, vagy kifejezetten dadog.

Szintén figyelmeztető jel, ha a nem beszélő gyermek gesztusokkal sem kommunikál, a beszélni tudó gyermek nem akar, vagy nem mer megszólalni, vagy ha bármilyen már meglévő készség elveszik. Ezekben az esetekben a szülő logopédushoz, pszichológushoz, gyermekpszichiáterhez fordulhat tanácsért.

Irodalom:

Maródi L. (szerk.) (2006): Gyermekgyógyászat. Budapest, Medicina.

Bronson, P. – Merryman, A. (2014): Amit rosszul tudtunk a gyerekekről. Budapest, Kulcslyuk Kiadó.

Tamis-LeMonda, C.S. – Bornstein, M. H. – Baumwell, L. (2001): Maternal responsiveness and children’s achevement of language milestones. Child Development, 72, 3, 748-767.

Tamis-LeMonda, C.S. – Kuchirko, Y. – Song, L. (2014): Why is infant language learning facilitated by parental responsiveness? Current Directions in Psychological Science, 23, 2, 121-126.

Csépe V. (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Budapest, Gondolat Kiadó.