Az érfal belülről
Az erek belső felszínét egy vékony, összefüggő réteg borítja, ezt endothelnek nevezzük. Ez nemcsak egy passzív kerítés, ami elválasztja a vért a környező szövetektől, hanem egy aktívan működő és szabályozó szerv. Életmódunk, táplálkozásunk, egyes gyógyszerek és betegségek is hatással vannak az endothel működésére, regenerációjára.Szerző: Dr. Nebenführer Zsuzsa | Lektor: Dr. Palik Éva
Publikálás dátuma: 2015-07-09
Ereink belső felszínén egy focipálya nagyságú összefüggő sejtréteg található, ezt endothelnek nevezzük. Életmódunk, elfogyasztott táplálékunk, pszichés állapotunk mind befolyásolja az endothel működését. A zsíros étkezés, a dohányzás rontja ennek a sejtrétegnek a működését és hosszú távon fokozza az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét; viszont egészséges étrenddel, a fizikai aktivitás fokozásával megőrizhetjük ereink épségét, sőt, visszafordíthatjuk a már beindult káros folyamatokat.
Mi az endothel feladata?
Az egészséges endothel minden pillanatban számos mechanikai és kémiai ingerre reagál: érzékeli az erekben áramló vérnek a sebességét és az ér falára kifejtett nyomását, valamint a felszínén levő receptorokon keresztül felismeri a vér által odaszállított anyagokat és válaszol az általuk közvetített információkra. Befolyásolja az erek tágasságát és szükség esetén képes fokozni az egyes szervek oxigénnel való ellátottságát. Sérülésekor részt vesz a véralvadás beindításában, így megőrzi az érpálya integritását. A károsító tényezőkre gyulladásos folyamatokkal reagál. Közreműködik új erek kialakulásában: ezek az erek hasznosak akkor, ha egy elzáródott ér feladatát veszik át, de veszélyesek, ha egy daganat növekedésekor vagy áttétek képződésekor jönnek létre.
Az egészséges endothel működésében központi szerepet játszik a nitrogén-monoxid (NO). Az endothelsejtekben képződött molekula eljut az érfal izomrétegében levő sejtekig és azokat ellazítva az ér kitágul. Az endothelsejtekben az ereket szűkítő anyagok is termelődnek, a két hatás együtt határozza meg az ér tágasságát. A nitrogén-monoxid természetes érelmeszesedés-elleni molekulaként működik, mert gátolja azokat a mechanizmusokat, melyek atherosclerosis esetén az ér beszűküléséhez vezetnek: a simaizomsejtek túlzott növekedését, a vérlemezkék fokozott tapadását az ér falához, valamint a fehérvérsejtek és az endothelium közötti káros kapcsolatokat.
Az endothel – a szervezet többi részéhez hasonlóan – állandóan pusztul és regenerálódik. A károsodások helyreállításában két mechanizmus is működik. A regeneráció egyik módja az, hogy a sérüléssel szomszédos sejtek osztódnak és így képesek kitölteni a keletkezett hiányokat. Ezenkívül a csontvelőből éretlen előalakok (endothel progenitor sejtek = EPC) vándorolnak a sérülés helyére és ott szaporodnak, fejlődnek és belesimulnak a már meglevő endothel-rétegbe. Az endothel működése akkor károsodik, ha felborul a kényes egyensúly az endothelt károsító és az endothel regenerációját segítő hatások között.
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/az-erhalozat-felepitese-es-mukodese/az-erhalozat-felepitese
Mi történik, ha károsodik?
Az endothel működése az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, de számos betegségben, illetve károsító tényezők hatására is kimutatták funkciójának romlását. Az endothel működésének károsodása az érelmeszesedés kialakulásának első lépése és általában évekkel hamarabb létrejön, mint az érfal strukturális változásai.
Ahhoz, hogy az ér táguljon, az endothelsejteknek nitrogén-monoxidot kell termelniük. Ez a folyamat nagyon érzékeny a környezeti hatásokra, a vérben keringő anyagok mennyiségére. Ha a NO-termelés csökken, az erek tágasságát befolyásoló anyagok egyensúlya az érszűkítés felé tolódik el.
Milyen betegségek vagy állapotok járnak az endothel működésének romlásával? Általában azok, amelyek magas szív-és érrendszeri kockázatot jelentenek: a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás.
Egyetlen, zsírban gazdag étkezés után az endothel működése átmenetileg romlik. Az étkezés után megemelkedik a vérben a szabad zsírsavak mennyisége és fokozódik a káros oxigén-szabadgyökök képződése. Ezek nemcsak gyorsan összekapcsolódnak az endothelben képződött nitrogén-monoxiddal, hanem csökkentik az NO termelődését is. A kevesebb nitrogén-monoxid nem tudja kifejteni anti-atherogén hatását és felborul az egyensúly az ér tágasságát befolyásoló anyagok között az érszűkítés irányába. Az átlagos étrend zsírtartalma mellett ez az „étkezés után vérzsírosság” szinte egész nap tart.
A vér magas cukorszintje is szabadgyökök termelődését idézi elő és így károsítja az endothel működését.
A dohányzás az elszívott cigaretták számával arányosan rontja az endothel működését. Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is káros.
A túltápláltság is az endothel-működés romlását idézi elő.
Javítható-e az endothel működése?
A fent leírt változások nem visszafordíthatatlanok. Az életmód, az étkezés nemcsak káros hatással lehet az endothelre, de képes lassítani a beindult romlást vagy esetleg meg is fordíthatja a folyamatot. A fizikai aktivitás fokozása, a dohányzás abbahagyása, valamint egyes gyógyszerek is képesek erre.
A rendszeresen sportoló emberekben ritkábban alakulnak ki a keringési rendszer betegségei. A fizikai aktivitás kedvezően hat a szívre, tágítja az ereket, fokozza a vázizomzat vérellátását. Kedvező hatása nemcsak az egészséges emberekben jelentkezik, hanem kardiovaszkuláris események után is, ezért a betegségek megelőzésére és visszatérésük megakadályozására (azaz primer és szekunder prevencióra) is alkalmas. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti az erek öregedését: az erek kevésbé lesznek rugalmatlanok, mint ahogy azt az életkor alapján várnánk. Lassabban romlik az endothel működése, mert az elpusztult sejteket pótló előalakok a száma emelkedik és működése jobb, valamint fokozódik a nitrogén-monoxidot termelő enzim aktivitása is.
Sajnos a mozgás kedvező hatása nem „raktározható”, így az állandó jótékony hatás fenntartásához rendszeres mozgásra van szükség. Nem szükséges extrém terhelést végezni, a rendszeres, közepes intenzitású mozgás is megfelelő.
A rendszeres dohányzás nemcsak egyes daganatok, hanem az érelmeszesedés veszélyét is emeli. Mind az aktív, mind a passzív dohányzásra igaz, hogy az adagtól függő mértékben rontja az endothel működését. A dohányzás csökkenti az NO termelődését és elősegíti a káros oxigén-szabadgyökök képződését. A cigaretta hatására az endothelsejtek gyorsabban pusztulnak és regenerációjuk is csökkent, mert alacsonyabb vérben keringő előalakok száma, és ezek a sejtek kevésbé képesek új erek képzésére. A dohányzás abbahagyása után 4 héttel az endothel működése már kimutathatóan javul és emelkedik a keringő EPC sejtek száma is. Mindegy, hogy milyen módszert vagy segítséget veszünk igénybe, a kedvező hatás minden esetben megmutatkozik. Nem súlyos dohányosokban hosszabb idő alatt az endothel működése teljesen helyreállhat.
Régóta ismert, hogy a mérsékelt mennyiségű vörösbor fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek számát. Egy francia munkacsoport szerint ebben a vörösbor egyik hatóanyaga, a resveratrol játszhat fontos szerepet, amely csökkenti a káros oxigén-szabadgyökök képződését és fokozza a nitrogén-monoxid termelődését.
A tea fogyasztása is kedvező hatású, az eddigi adatok fényében a zöld tea hatékonysága megelőzi a feketét. Mindkét teafajta fokozza a nitrogén-monoxidot termelő enzim működését. Egészséges, de dohányos emberekben már két hét alatt emeli a keringő EPC sejtek számát, amivel párhuzamosan az endothel működése is javul.
A vérzsírok szintjének csökkentése is jótékony hatású az endothel működésére – mindegy, hogy gyógyszerrel, vagy megváltoztatott étrenddel érték-e el.
A mediterrán diétát fogyasztó emberekben alacsony a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ebben nemcsak az étrend alacsony zsírtartalma, hanem az olívaolaj rendszeres használata is szerepet játszik, talán az oxigén-szabadgyökök képződésének csökkentésén keresztül. Az ilyen étrendet követő emberekben magasabb az endothel-előalakok száma és alacsonyabb a pusztuló endothelsejtek mennyisége, emiatt már 4 hét diéta után javuló endothel-működés mutatható ki. Bizonyított koszorúér-betegeken is el lehet érni javulást: kifejezetten alacsony zsírtartalmú étrendet fogyasztó, mérsékelt intenzitású mozgást végző és rendszeresen stressz-oldó terápiát alkalmazó betegekben 12 héttel az életmód megváltoztatása után jelentősen javult az endothel működése és csökkent a gyulladásos markerek mértéke.
A gyógyszerek között számos hatóanyagról vagy hatóanyag-csoportról – több vérnyomáscsökkentőről, a koleszterinszintet mérséklő sztatinokról, egyes cukorbetegség elleni gyógyszerekről – sikerült kimutatni, hogy javítják az endothel működését.
A sztatinok csökkentik a koleszterin szintjét és javítják az endothel működését. Azonban az endothel működésének javulása nagyobb mértékű, mint csak a koleszterinszint csökkenése, ami arra utal, hogy ez a gyógyszer nem csak a koleszterinszint csökkentésén keresztül éri el a hatását. Sztatin szedése mellett csökkenek a gyulladásra jellemző értékek és a koleszterin alosztályok közül a hasznos HDL szintje emelkedik.
Az ACE-gátló gyógyszerek (pl. a ramipril, perindopril) csökkentik a szív- és érrendszeri események számát. Ennek oka az erekre és a szívre gyakorolt kedvező hatásukon kívül az is, hogy javítják az endothel működését: emelik a bradykinin szintjét, ami a fokozottabb nitrogén-oxid termelődés irányába hat.
Ereink és az endothel öregedését megállítani nem tudjuk, de megfelelő életmóddal, mozgással, diétával lassíthatjuk ezt az élettani folyamatot.
Irodalom:
Marin C: Mediterranean diet reduces endothelial damage and improves the regenerative capacity of endothelium. Am J Clin Nutr, 93(2), 267-274, 2011 Febr.
Van Craenenbroeck EM, Conraads VM: Endothelial progenitor cells in vascular health: focus on lifestyle.Microvasc Res, 79(3), 184-192, 2010 May.