Mit tegyünk, ha megjelennek a plusz kilók a gyermeken?

Minél korábbi életkorban ismerjük fel és teszünk a túlsúly ellen, annál nagyobb esélye van gyermekünknek arra, hogy felnőttkorában se kelljen szembenéznie az elhízás következményeivel.

Szerző: Kiss-Tóth Bernadett | Lektor: Dr. Ipolyi-Topál Gitta, Schmidt Judit
Publikálás dátuma: 2015-08-12

A gyermekek speciális kezelése

A normál testsúllyal rendelkező gyermekek kisebb kockázattal válnak túlsúlyos felnőttekké. Ennek egyik fő oka, hogy azok a helyes szokások épülnek be életmódjukba, amelyek megelőzik a felesleges kilók felszaporodását a későbbi életkorokban.

A gyermekek állandó fejlődésben vannak, egyik évről a másikra hirtelen megnyúlhatnak, így egy teltebb gyermekből is válhat nyúlánk kamasz a növekedés intenzív szakaszában. Ebből adódóan fontos, hogy semmiképp ne diétáztassuk drasztikusan a túlsúlyos gyermekeket, inkább törekedjünk arra, hogy megtanulják a későbbi életmódjuk szempontjából is fontos alapokat! Természetesen, amennyiben elhízott gyermekről van szó, érdemes szakorvos segítségével az egészségi okokat kizárni, majd dietetikussal konzultálva, egy meghatározott energiatartalmú, követhető étrendet összeállítani.

Egészen kis korban

Az élet első éveiben a táplálkozási szokások „programozni” képesek az egyén jövőbeni anyagcseréjét, egészségi állapotát. Példának okáért a csecsemőkori túlzott fehérjefelvétel megnövekedett testtömeg-indexet (BMI) és súlygyarapodást eredményezhet a későbbi életévekben. Fontos az anyatejes – ennek hiányában az anyatej összetételéhez hasonló tápszeres - táplálás, ugyanis az anyatej mennyisége és fehérjeösszetétele a gyermek igényeihez illeszkedve alakul ki, és pozitívan hat az anyagcsere hosszú távú működésére.

Ha bölcsődés korban lát többletsúlyt a gyermekén, bizonyosodjon meg arról, hogy a rendszeresség mindennapjai része. Ha nem jár bölcsődébe, akkor is üljön le vele az asztalhoz és csipegetés helyett legyen rendszerezve a gyermek öt étkezése! Édességet csak főétkezések után, kis mennyiségben kínáljon, előnyben részesítve az önmagában édeskés hozzávalókat, mint a gyümölcsöket, gyümölcspüréket és az ezekkel édesített túrókrémet, palacsintát, rétest, könnyebb piskótaféléket! Folyadék gyanánt vizet vagy ásványvizet kínáljon neki az ízesített (cukrozott) italok helyett!  Érdemes már ilyen kicsi korban is bevonni őket az ételkészítésbe (a vágóeszközök mellőzésével), hiszen hiszen egyes felmérések szerint azok a gyermekek, akiket bevontak az ételkészítés folyamatába, szívesebben elfogadják az egészséges, változatos, számukra addig ismeretlen ételeket is.


Fotó: shutterstock.com

Amint iskolába kerül

Az iskolába kerülés nagy változást jelent a gyermek számára. A reggeli indulás, a közös vacsora, valamint a hétvége ad alkalmat arra, hogy pozitívan befolyásolja táplálkozási szokásait. Az iskolában biztosított első étkezés már tízórainak számít, így egy többletsúllyal rendelkező gyermek megfelelő anyagcsere-működése szempontjából fontos, hogy reggelivel induljon el otthonról.  Felső tagozatban a tízórait és uzsonnát is a szülőnek érdemes csomagolnia, mivel a zsebpénzből vásárolt ételek gyakran energia- és tápanyagtartalom szempontjából sem bizonyulnak a legjobb választásnak.

Egy teljes értékű gabonát, zöldséget vagy gyümölcsöt, valamint fehérjeforrást tartalmazó reggeli és kisétkezés segíti, hogy a gyermek telítettségérzete, illetve vércukorszintje is egyenletes legyen, elkerülve a felesleges rágcsálnivalókat, valamint a túlzott adagokat. Mi több: elősegíti a megfelelő fizikai teljesítményt is, ami elengedhetetlen a felesleg ledolgozásához.  A passzív szabadidős tevékenységek időtartamának növekedése jelentősen hozzájárul a gyermekkori elhízás járványszerű terjedéséhez. Gondoskodjon arról, hogy a mindennapos testnevelés órán túl, az iskolás gyermek délutáni elfoglaltságai között szerepeljen valamilyen egyéb sporttevékenység is, ami a szociális életét, illetve túlsúlyának  ledolgozását is segíti. Fontos, hogy a hétvégéken szervezzen családi kirándulást, biciklizést, egyéb mozgalmas programokat, illetve a nyarak is aktív táborozással, kikapcsolódással teljenek.

Amint önállósodik

Tinédzser korban központi kérdéssé válik a külső, valaminta környezet véleménye, amit igazol, hogy a 7-14 éves lányok 29 százaléka fogyókúrázott már több-kevesebb ideig, s ez az arány az életkor előrehaladtával növekszik. Ennek ellenére a táplálkozási szokások nem mutatnak fényes képet: a kamaszok 30 százaléka-a soha nem reggelizik rendszeresen, csupán 24 százalékuk eszik zöldséget,31 százalékuk gyümölcsöt napi rendszerességgel.  A helytelen táplálkozás olyan szokásokkal is együtt jár, mint a fogmosás elhanyagolása vagy a dohányzás.

Mivel a tinédzserek számára fontos a karcsúság, még egy teltebb kamaszt is meg lehet „fogni” az otthon elkészített, kis energiasűrűségű finomságokkal. Hasznos lehet, ha együtt mennek el bevásárolni, így tudja ellenőrizni a gyermek preferenciáit (mit szeret, mit nem), vagy épp oktatni/segíteni őt az egészségtudatosabb változatok választására. Tinédzser korban a számítógépezés előtérbe kerül, amit rendszerességhez kötött edzésekkel tud egyensúlyba hozni.

Rendkívül fontos a szülői példamutatás! Ráadásul a fenti tippek betartásával nemcsak gyermeke egészségéért tesz, hanem Ön is csökkenti az elhízással összefüggő betegségek kockázatát.

Irodalom

  1. Németh, Á., Költő, A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló, nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült, nemzeti jelentés. Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, Budapest, 2011.
  2. World Health Organization: Childhood Overweight and Obesity on the Rise. (2015.július)
  3. Biró, L., Regöly-Mérei, A. et al.: Dietary habits of schoolchildren. Representative survey in metropolitan elementary schools – Part Two. Ann Nutr Metab 2007;51:454-460.
  4. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél. VII. évfolyam, 8. szám, 2014. szeptember.
  5. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél. VIII. évfolyam, 7. szám, 2015. július.
  6. Klazine van der Horst et al.: Involving children in meal preparation: effects on food intake. Appetite, 79, 18–24, 2014.
  7. LaCombe, A. & V. Ganji: Influence of two breakfast meals differing in glycemic load on satiety, hunger, and energy intake in preschool children. Nutr J. 2010, 9, 53.