Okosító étrend
Ki ne szeretné, hogy gyermeke jól teljesítsen? A megfelelő étrend hozzásegítheti a gyermekeket, hogy könnyebben vegyék a tanulási feladatokat és szellemileg fittek legyenek.Szerző: Dobos-Kufcsák Judit | Lektor: Dr. Ipolyi-Topál Gitta, Schmidt Judit
Publikálás dátuma: 2015-09-09
A gyermekek idegrendszeri fejlődésében az első két életév különösen érzékeny periódus, amikor a szükséges tápanyagok hiánya a szellemi funkciók súlyos elmaradását okozhatja. A táplálkozás azonban nemcsak ekkor, hanem a későbbi években is fontos szerepet játszik a gyermekek megfelelő tanulási készségeinek és szellemi teljesítőképességének támogatásában.
Az elmaradhatatlan reggeli
A reggeli a vacsora után eltelt, akár 8-10 óra után az első energia- és tápanyagforrás, amelynek rendkívül fontos szerepe van a megfelelő fizikai és szellemi teljesítőképesség elérésében. Kutatások kimutatták, hogy a reggeli fogyasztásának azonnali pozitív hatása van a gyermekek szellemi funkcióira, míg annak kihagyása kedvezőtlenül befolyásolja a gyermekek problémamegoldó képességét, rövid távú memóriáját és a figyelmét is.
Fontos továbbá a reggeli minősége is. Az összetett szénhidrátokban, élelmi rostokban gazdag ételek – mint például a teljes értékű gabonákból készült pékáruk, müzlik, gabonapelyhek -, egy kiegyensúlyozott reggeli részeként segítik a gyermekek szellemi munkáját. Ezek az ételek mérsékelt, elnyújtott vércukorszint-emelkedést eredményeznek, ezáltal kedvezőbben hathatnak a mentális funkciókra, stabil cukorellátást biztosítva az agy számára.
Fotó: shutterstock.com
Kielégítő szénhidrátfogyasztás
Az agy legfontosabb energiaforrását a szénhidrátok jelentik, mivel a lebontásuk során a vérbe jutó glükózt – vagy más néven vércukrot – tudja az agy legkönnyebben hasznosítani a működéséhez. Éppen ezért a szellemi fittséghez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű szénhidrát fogyasztása. Különösen igaz ez a gyermekekre, hiszen az intenzív idegrendszeri fejlődés időszakában az agy glükóz hasznosítása körülbelül kétszer nagyobb, mint a felnőttek esetében. Ahhoz, hogy az agy számára a folyamatos glükóz-ellátás biztosítva legyen, ne maradjanak ki a gyermek napjában az egyes étkezések, ügyeljen a rendszerességre ezen a téren is! Fontos azonban, hogy gyermeke a szénhidrátszükségletét ne édességekből és cukros üdítőkből, hanem egyéb, hasznos tápanyagokban, élelmi rostokban gazdag élelmiszerekből fedezze, mint amilyenek a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, hüvelyesek, a friss zöldségek és gyümölcsök.
Változatos, mértékletes táplálkozás
Számos kutatás vizsgálta, hogy bizonyos tápanyagok - mint például a vas, jód, cink, vagy az ómega-3 zsírsavak – jelenléte milyen szerepet játszik a gyermekek megfelelő idegrendszeri fejlődésében. Azonban fontos látni, hogy étkezéseink során sosem egy fajta tápanyagot fogyasztunk, az ételekkel azok széleskörű kombinációját juttatjuk szervezetünkbe. Ehhez hasonlóan, az egyes tápanyagok hiánya is ritkán jelentkezik önállóan, az egyoldalú táplálkozás következtében általában többféle vitamin vagy ásványi anyag hiánya jelentkezhet egyszerre. Ezért is fontos, hogy a táplálkozás egészét tekintve törekedjen a változatosságra és a kiegyensúlyozottságra, hiszen így biztosíthatja valamennyi tápanyag megfelelő bevitelét gyermeke számára.
Az alultápláltság és a tápanyaghiány mellett a túlsúly is kedvezőtlen hatással lehet a szellemi funkciókra. Egyes kutatások során azt találták, hogy az elhízott gyermekeket rosszabb szellemi teljesítmény jellemezte, mint a normális testsúlyú társaikat, ezért fontos, hogy az étkezésben a minőség mellett a mennyiségre is ügyeljen, kiegészítve azt rendszeres testmozgással.
A fentieket figyelembe véve, gyermeke szellemi fittségének támogatása érdekében igyekezzen étrendjét minél sokszínűbben összeállítani. Gondoskodjon továbbá gyermeke számára elegendő mennyiségű, teljes értékű gabonatermékről, zöldségről, gyümölcsről, és ügyeljen arra, hogy már ebben a korban megelőzze a túlsúly kialakulását
Irodalom:
Antonio Affinita és mtsai: Breakfast: a multidisciplinary approach. Italian Journal of Pediatrics. 2013 10;39:44. doi: 10.1186/1824-7288-39-44.
Benton D., Winichagoon P., Ng T. P., Tee E. S., Isabelle M.: Symposium on nutrition and cognition: towards research and application for different life stages. Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition. 2012;21(1):104-124.
Toni M. Burkhalter, Charles H. Hillman: A narrative review of physical activity, Nutrition, and obesity to cognition and scholastic performance across the human lifespan. Advances in Nutrition. 2011. 2: 201S-206S.
Anett Nyaradi, Jianghong Li, Siobhan Hickling, Jonathan Foster, Wendy H. Oddy: The role of nutrition in children`s neurocognitive development, from pregnancy through childhood. Froniters in Human Neuroscience. 2013, 26;7:97. doi: 10.3389/fnhum.2013.00097.
Anett Nyaradi, Wendy H. Oddy, Siobhan Hickling, Jianghong Li, Jonathan Foster: The Relationship between Nutrition in Infancy and Cognitive Performance during Adolescence. Frontiers in Nutrition. 2015, 11;2:2. doi: 10.3389/fnut.2015.00002.
Yasuyuki Taki és mtsai: Breakfast staple types affect brain gray matter volume and cognitive function in healthy children. Plos One. 2010. doi: 10.1371/journal.pone.0015213