A kényszerek börtönében

„Az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én.” -írja Radnóti Miklós Nem tudhatom című művében. Ehhez hasonló apró babonák mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha ezek a szokások értelmetlen rituálékba torkollnak, sok időbe telnek és akadályozzák a mindennapi teendőket: Pl: A 11 éves Kata 15 percig mossa a kezét, este feltartott kézzel alszik el, nehogy megbetegedjen.

Iskoláskorúaknál legnagyobb nehézséget a reggeli készülődés (mosakodás, öltözködés, bepakolás, ennek többszöri ellenőrzése) illetve az esti ceremóniák elhúzódása okozza, mely akár tartós alváshiányhoz és kimerüléshez vezethet. A kényszerek miatt nem marad energiája koncentrálni az iskolában, nem tud annyi időt tölteni a barátaival, állandóan elkésik a találkozókról vagy elkerül bizonyos helyzeteket. Gyakran csúfolódás célpontjává válik tünetei miatt, megéli, hogy más mint a többiek, így önértékelése is csökken.

Fotó: shutterstock.com

A kényszergondolatok a gondolkodásba a gyermek akarata ellenére betörő, visszatérő gondolatok, képek vagy képzetek, amelyek szorongást, szenvedést okoznak. A gyermek gyakran tisztában van ezek irracionalitásával és igyekszik elnyomni vagy más gondolattal/cselekedettel semlegesíteni. Felismeri, hogy ezek saját pszichéjének termékei, nem kívülről erednek.

A kényszercselekvések túlzott mértékű, ismétlődő cselekvések (pl. mosakodás, öltözködés, rendezgetés, ellenőrzés), vagy mentális rituálék (pl. imádkozás, számolás). Céljuk a kényszergondolatok által kiváltott szorongás csökkentése vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása.

Gyerekeknél – a felnőttekkel ellentétben - nem feltétel a betegségbelátás, sokan közülük nem is érzik zavarónak a tüneteket, így kevésbé állnak ellen, mint a felnőttek.

Sajátos megnyilvánulási formája az úgynevezett kiterjesztett kényszer, melynek során a gyermek családtagjait is bevonja kényszereibe. Pl.: Tamás (16 éves) fél mindenféle sugárzástól (antenna, mobiltelefon, wifi, mikrohullámú sütő stb.), és már szülei sem telefonálhatnak, nem melegíthetnek ételt Tamás jelenlétében.

Okok

A kényszerbetegség kialakulásában biológiai (genetika, agy biokémiai egyensúlyának felborulása) és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Egyes családokban feltételezhető a betegségre való hajlam, de genetikai háttere még nem teljesen tisztázott. A stressz és egyéb pszichológiai tényezők (negatív érzelmekkel telített családi légkör) provokálhatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket.

Terápia

A gyermek- és serdülőkori kényszerbetegek kezelése összetett feladat. A leghatékonyabb pszichoterápiás kezelési módnak a család bevonásával történő kognitív-viselkedésterápia tűnik. Ennek során a gyermek technikákat sajátíthat el kényszerekkel való küzdelemhez, valamint segít a családtagoknak a kényszerekhez való helyes hozzáállás kialakításában, illetve a kiterjesztett kényszerek leküzdésében. Súlyosabb esetekben szükség lehet gyógyszeres terápiára is.

Irodalom:

Harsányi, A., Csigó, K., Németh, A. (2015): Obszesszív-kompulzív és kapcsolódó zavarok. In Füredi, J., Németh, A., (szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (pp. 287-296). Bp.: Medicina

Németh, L. (2010). A gyermek és serdülõkori kényszerbetegség sajátosságai. In: Harsányi, A., Csigó, K., Demeter, Gy., (szerk.), Kényszerbetegség Elmélet, kutatás, terápia. (pp.245-255). Bp.: Oriold és Társai.

Piacentini, J., Bergman, R. L., Chang, S., Langley, A., Peris, T., Wood, J. J., McCracken, J. (2011). Controlled Comparison of Family Cognitive Behavioral Therapy and Psychoeducation/Relaxation Training for Child OCD. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, 50, 1149-1161.

Walitza, S., Melfsen, S., Jans, T., Zellmann, H., Wewetzer, C., Warnke, A. (2011). Obsessive- compulsive disorder in children and adolescents. Dtsch Arztebl Int, 108, 173-179.