A Hepatitis B

Bevezetés

A fertőző májgyulladások egyik fajtája a hepatitis B, melyet a hepatitis B vírus okoz. A vírusfertőzés okozhat heveny megbetegedést, de ez is csak ritkán súlyos. Népegészségügyileg nagyobb problémát jelent, hogy a heveny megbetegedés elkerülése nem jelenti a vírus legyőzését: előfordul, hogy a szervezet nem tudja teljesen felszámolni a fertőzést, és krónikus hordozóvá válik az alany (minél fiatalabb, annál nagyobb valószínűséggel). Ennek az állapotnak ugyan jellemzően nincsenek látványos tünetei, de rendkívüli módon megemelkedik a májrák és a májzsugor kialakulásának a kockázata.

A tünetek és az igazi veszély

A hepatitis B lappangási ideje igen hosszú, átlagosan 3 hónap, de akár fél év is lehet. A betegség akár teljesen tünetmentes lefolyású is lehet, minél fiatalabb a fertőzött, ez annál valószínűbb. Ha viszont megjelennek a tünetek, akkor azok megfelelnek a bármilyen okból kialakult májgyulladás általános jellemzőinek: sárgaság, hasi fájdalom, hőemelkedés esetleg láz, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, fáradékonyság, sötétebb vizelet és világosabb színű széklet.

Nagyobb problémát jelent, hogy a gyógyulás néha csak látszólagos: a heveny tünetek ugyan elmúlnak, de a vírustól nem tud megszabadulni a szervezet, krónikus hordozó állapot alakul ki. A krónikus hordozás azért rendkívül veszélyes, mert ritkán gyógyul magától, viszont folyamatos lassú pusztítással viszi a fertőzöttet a májzsugor felé, aminek talaján – évtizedek alatt – kialakulhat a májrák. A májrákos megbetegedések háromnegyede mögött krónikus hepatitis B fertőzés áll! Mindemellett a krónikus hordozók tartják fenn a vírus cirkulációját generációról-generációra.

Diagnózis és terápia

A diagnózist az orvos a tünetek alapján sejtheti meg, de sokszor csak véletlenül, rutin laborvizsgálat során merül fel a hepatitis B lehetősége. A gyanút laboratóriumi vizsgálattal igazolják, magának a vírusnak, vagy a vírusra adott immunológiai válasznak (termelt ellenanyagoknak) a kimutatásával.

A betegség terápiája tüneti: ágynyugalom, szükség esetén folyadékpótlás, kiegyensúlyozott táplálkozás. A májat esetlegesen terhelő ételek és italok (zsíros táplálékok, alkohol) feltétlenül kerülendőek.

Fotó: 123rf.com

Amennyiben a betegséget már a heveny fázisban felfedezik, úgy folyamatos kontrollvizsgálatok végzésével ellenőrzik, hogy krónikussá válik-e. Ha igen, úgy rendelkezésre áll gyógyszeres terápia, ezek azonban nem átütően hatásosak, hosszú idejű kezelést igényelnek, és közel sem mellékhatás-mentesek.

Fertőződés módja, megelőzés a fertőződés elkerülésével

A vírus vérrel és szexuális úton terjed.

• intravénás tű többszöri felhasználása,
• vérátömlesztés,
• tetoválás, piercing-behelyezés,
• közös borotva-használat,
• nyílt sebek révén,
• szexuális kapcsolat
• Fertőzött várandós anya szintén átadhatja a betegséget az újszülöttnek.

A megelőzés első vonalát ennek megfelelően a fenti kockázati tényezők kiiktatása jelenti: megfelelő személyes higiénia, biztonságos szexuális magatartás, megbízható tetováló-szalon igénybevétele, intravénás kábítószer-használók esetében a megfelelő tűcsere (biztosítása és igénybevétele) stb. Hazánkban a vérkészítmények szűrését, illetve a fertőzött terhesek speciális kezelését egyaránt évtizedek óta rutinszerűen végzik.

Megelőzés védőoltással

A betegség megelőzésére évtizedek óta elérhető védőoltás, mely egyáltalán nem tartalmaz hepatitis B vírust, sem élő, sem elölt formában, hanem a vírus felszíni antigénje található meg benne. Az ez ellen kifejlesztett immunitás szerencsére véd a megbetegedéssel szemben is. Ezt az antigént kezdetben betegek véréből vonták ki, ma már azonban úgynevezett rekombináns technológiával állítják elő (csakúgy mint az inzulint a cukorbetegeknek), ezáltal emberi vérre egyáltalán nincs szükség a folyamatban.

Az oltás jelenlegi ismereteink szerint legkevesebb évtizedekre – de könnyen lehet, hogy egész élettartamra – nagy hatásosságú védelmet nyújt a fertőződés ellen. Az oltást széles körben bevezető országokban töredékére esett vissza a fertőzöttek száma; az oltási programot legkorábban megkezdő országokban pedig már a májrákos esetek számának csökkenése is látványos.

A védőoltásnak – mint minden orvosi beavatkozásnak – lehetnek mellékhatásai, azonban ezek szinte minden esetben enyhék (átmeneti, kezelés nélkül gyógyuló láz, fáradtságérzet és helyi reakció, pl. bőrpír a leggyakoribb). Leírtak már az oltásra adott súlyos allergiás reakciót is, ez azonban szerencsére rendkívül ritka. A védőoltással szemben abszolút ellenjavallatot képez a védőoltás valamely összetevőjével szembeni túlérzékenység és korábbi hasonló oltásnál fellépett súlyos túlérzékenységi reakció, átmeneti ellenjavallatot jelent lázas megbetegedés.

Magyarországon a hepatitis B elleni oltás 1999 óta kötelező. Az oltást 12 éves korban kapják a gyermekek iskolai kampányoltás keretében. Azok számára, akik nem részesültek kötelező oltásban, receptre felírható, háziorvos beadhatja. Némely munkakörben kötelező védőoltás.

Irodalom:

Long SS, Pickering LK, Prober CG. Principles and Practice of Pediatric Infectious Diseases. Elsevier, 2012.

Liang TJ, Block TM, McMahon BJ, Ghany MG, Urban S, Guo JT, Locarnini S, Zoulim F, Chang KM, Lok AS. Present and future therapies of hepatitis B: From discovery to cure. Hepatology. 2015 Aug 3.

Chiang CJ, Yang YW, You SL, Lai MS, Chen CJ. Thirty-year outcomes of the national hepatitis B immunization program in Taiwan. JAMA. 2013 Sep 4;310(9):974-6.

Van Damme P, Van Herck K. A review of the long-term protection after hepatitis A and B vaccination. Travel Med Infect Dis. 2007 Mar;5(2):79-84.