Gyermekeink védelme a tüdőgümőkórtól

Bevezetés

A tuberkulózis (TBC vagy gümőkór) alattomos pusztító, mely évezredek óta él az emberiséggel. Elsősorban a nyomor betegsége, azonban az újkorig valamelyes „védelmet” jelentett, hogy a másik kockázati tényező, a zsúfoltság nem volt jellemző. A városiasodás előretörésével azonban a TBC is korábban nem látott pusztításba kezdett: a XIX. században nem volt ritka az olyan ország, ahol minden negyedik halálesetet a TBC okozott! A helyzet csak a kórokozó felfedezésével, a hatásos terápia elérhetővé válásával, és mindenekelőtt a szociális és higiéniás viszony fejlődésével kezdett javulni a XX. századra.

Fotó:shutterstock.com

Fertőződés módja, megjelenési formák

A TBC-t a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okozza. Az aktív TBC-s betegek köhögéssel, tüsszentéssel ürítik a kórokozót. Fontos tudni, hogy a betegség tárgyak érintésével nem terjed; futó találkozással jellemzően nem lehet elkapni.

Amennyiben azonban létrejön fertőződés, úgy az immunrendszer reagál a baktériumra. Ha ez a válasz gyenge, akkor a kórokozó betör a véráramba. (Csecsemőkben és kisdedekben az immunrendszerük éretlensége miatt sajnos ez a tipikus, felnőtteknél valamilyen alapbetegség állhat a háttérben.) Ez gyorsan kifejlődő, drámai kórkép, primer disszeminált TBC, még modern terápia mellett is jelentős a halálozással jár.

Sajnos a kezdeti immunválasz sikeressége sem jelenti a fertőzés felszámolását. Előfordulhat, hogy a kórokozókat később sem tudja teljesen elpusztítani a szervezet, ez az állapot a látens TBC. Az immunrendszer kordában tartja a kórokozókat, de ha bármiért is romlik az immunrendszer válasza (például alultápláltság, cukorbetegség vagy HIV-fertőzés miatt), akkor kialakulhat a betegség: ez a forma a reaktivációs TBC. A felnőttek tüdőtuberkulózisa jellemzően ezt jelenti. A beteg fogy, izzad (különösen éjszaka), hullámzó láza, hőemelkedése van, hurutosan köhög, vagy mellkasfájdalmai vannak. Ez a forma ma már gyógyszerekkel jól kezelhető, amivel a halálozást szinte teljesen sikerült felszámolni, ám a kezelés maga hosszú és megterhelő.

Diagnózis és terápia

A diagnózist az orvos a kórelőzmények és a tünetek alapján sejtheti meg. Biztos eredményt a köpetben lévő baktériumok tenyésztése adhat, de a mellkasi röntgenfelvétel eredménye is jellemző. Ezt egészítheti ki a tuberkulin bőrpróba (ez BCG-vel oltott személyeknél nem használható, így Magyarországon nincs nagy jelentősége), illetve az igen modern ún. IGRA-vizsgálatok.

A betegség kezelésére ma már számos antituberculotikus gyógyszer és antibiotikum áll rendelkezésre,a kezelés azonban igen hosszadalmas és nem is teljesen veszélytelen. Sajnos ma már egyre nagyobb problémát jelent a világ sok országában a kezelésre használt gyógyszereknek ellenálló TBC megjelenése is.

Megelőzés a fertőződés elkerülésével

A fertőzés megelőzése szempontjából – társadalmi szinten – két kulcsfontosságú tényező van: a TBC-s esetek gyors megtalálása, és a gyors, hatásos kezelésük. Az első lépcső tehát a jól működő TBC-rendszer. A szociális körülmények javulása szintén lényegesen csökkenti a fertőződés kockázatát. Mindezek miatt Magyarországon az 1950-ben feljegyzett 45 ezres éves esetszám 1970-re 10 ezerre esett, napjainkra pedig évi 1000 alá.

Megelőzés védőoltással

A ma használatos BCG vakcinát Albert Calmette és Camille Guérin fejlesztette ki, típusát tekintve élő-gyengített oltóanyag. 1921-re készült el, de bevezetése lassan haladt, igazán csak a XX. század második felében kezdett terjedni.

Hatásosságát számos klinikai vizsgálatban tesztelték, ezek igazolták, hogy a tipikusan gyermekkori, igen súlyos primer formák megelőzésében igen jó hatásosságú. Sajnos azonban ez nem mondható el a felnőttkori, reaktivációs tüdőtuberkulózis megelőzéséről – ennek pontos okát jelenleg nem ismerjük.

Az oltás élő kórokozót tartalmaz, így bizonyos súlyos immunológiai betegségben szenvedők nem kaphatják, mert előfordulhat, hogy az ő immunrendszerük a gyengített kórokozóval sem tudna megbirkózni. A BCG mellékhatás-profilja sajnos érzékelhetően rosszabb, mint a többi gyermekkori oltásé: ritkán, de nem elenyésző valószínűséggel okozhat csontvelőgyulladást, tályogot az oltás helyén és nyirokcsomó-gyulladást. Az oltás beadása technikailag nehéz (a bőr rétegei közé kell juttatni az oltóanyagot), viszont a rossz oltási technika növeli a mellékhatás-kockázatot, így BCG oltás csak a beadásában kifejezetten jártas szakember kezébe való.

Irodalomjegyzék

Dormandy TE. A fehér halál - A tuberkulózis története. White Golden Book, 2002.

Trunz BB, Fine P, Dye C. Effect of BCG vaccination on childhood tuberculous meningitis and miliary tuberculosis worldwide: a meta-analysis and assessment of cost-effectiveness. Lancet. 2006 Apr 8;367(9517):1173-80.

Mangtani P, Abubakar I, Ariti C, et al. Protection by BCG vaccine against tuberculosis: a systematic review of randomized controlled trials.

Ahmad S. Pathogenesis, immunology, and diagnosis of latent Mycobacterium tuberculosis infection. Clin Dev Immunol. 2011;2011:814943.