Bárányhimlő

Bevezetés

A bárányhimlőnek természetesen semmi köze a (fekete) himlőhöz, nevét feltételezhetően onnan kapta, hogy annak idején úgy gondolták: a fekete himlő enyhébb változatáról van szó. Ma már tudjuk, hogy a bárányhimlőt valójában a herpeszvírusok közé tartozó varicella zoster vírus okozza.

Ez a vírus még egy betegségért felelős: az övsömörért. A kettő közti kapcsolat abban áll, hogy a bárányhimlőből való felgyógyulás sajnos nem jelenti szükségszerűen, hogy az immunrendszer teljesen felszámolta a vírus jelenlétét. Az esetek egy részében, bár a bárányhimlő megszűnik, a vírus „alvó” állapotban megbújik az idegdúcokban. Ha az immunitás legyengül – valamilyen betegségből kifolyólag, vagy időseknél az immunrendszer életkorból adódó gyengülése miatt – a vírus kitörhet ebből az alvó állapotból. Az ekkor létrejövő foltokkal, hólyagokkal, valamint nagyon súlyos regionális idegfájdalommal járó betegséget nevezzük övsömörnek.

Fertőződés módja, tünetek

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, direkt és indirekt úton (tárgyak közvetítésével) egyaránt. Igen ragályos, a védőoltás bevezetése előtt a gyermekek 90%-a átesett rajta.

A bárányhimlő lappangási ideje 10-21 nap között szokott alakulni, tipikusan két hét. A vezető tünete a kiütés, de néhány gyereknél már a kiütések megjelenése előtt egy-két nappal észlelhetőek bevezető tünetek, a láz, levertség, étvágytalanság. A bárányhimlős kiütések intenzív viszketéssel járnak, és először a fejen, arcon és a törzsön jelentkeznek. A piros kiütések idővel kiemelkednek, majd tiszta folyadékkal telt hólyaggá alakulnak, a folyadék később zavarossá válik és végül pörk képződik. Komplikációmentes esetben ezek sebhely hátrahagyása nélkül gyógyulnak. Az egész folyamat meglehetősen gyorsan (1 hét alatt) lezajlik, azonban a kiütések képződése elég elhúzódó, hullámokban jelentkezik, így egyazon területen teljesen különböző fázisban lévő bőrelváltozások is észlelhetőek. A betegséget mérsékelt láz, esetleg fejfájás és levertség kísérheti, de a legkínzóbb panasz a viszketés.

Fotó: flickr.com

Szövődmények

A bárányhimlő legjellemzőbb szövődménye a bőr másodlagos bakteriális fertőzése, ez akár az esetek 10 százalékában is előfordulhat. Az antibiotikumok korában ezek általában jól kezelhetőek, de nagyon ritkán előfordulnak súlyosan elfajuló esetek is. A mélybe terjedő fertőzések még teljes gyógyulás esetén is csúnya heget hagyhatnak hátra.

Ennél ritkább, de drámaibb szövődmény a központi idegrendszeri érintettség. Minden sok ezredik, tízezredik esetben csak, de előfordul kisagyi érintettség vagy agyvelőgyulladás.

Általánosságban elmondható, hogy a felnőttkorban elkapott bárányhimlő sokkal kockázatosabb, mint a gyermekkori. A bárányhimlő magzati károsodással is járhat, amennyiben várandós nő kapja meg, ezért a gyermekvállalásra készülők bárányhimlő elleni védettségének végiggondolása, szükség szerint ellenőrzése ajánlott.

Diagnózis és terápia

Egészséges gyermekek bárányhimlője a nagyon jellemző bőrelváltozások miatt általában egyértelműen diagnosztizálható.

Komplikációmentes esetben ágynyugalmon kívül lényegében semmilyen kezelésre nincs szükség, az egyetlen – de annál fontosabb – feladat a kiütések elvakarásának megelőzése. A gyermek körmét rövidre kell vágni, a bőr mosását – lehetőleg zuhanyozással – rendszeresen el kell végezni, de magukat a hólyagokat semmivel nem szabad bekenni, a kínzó viszketés ellenére sem. Ez csak átmeneti, de hegesedés örökre megmaradhat! A korábban népszerű „cinkrázó” keverékek kifejezetten kerülendőek. Ne feledjük, hogy lázcsillapítást, ha szükség lenne rá, gyereknél soha ne aszpirinnel végezzük!

A bakteriális felülfertőződés antibiotikummal kezelendő. Komolyabb szövődmények kórházi ellátást tesznek szükségessé.

Megelőzés

A cseppfertőzéses és igen ragályos terjedés miatt a fertőződés elkerülésére nem sokat tehetünk (különösen, mert a gyerekek már a kiütés megjelenése előtt fertőzőek lehetnek). A diagnosztizált beteg mindenesetre ne menjen közösségbe a pörkök teljes beszáradásáig.

A bárányhimlő ellen mintegy 15 éve már Magyarországon is elérhető védőoltás. Ez élő, de gyengített vírust tartalmaz (így bizonyos immunológiai betegségben szenvedők nem kaphatják, mert elképzelhető, hogy az ő szervezetük a gyengített kórokozót sem tudná legyőzni). Bárányhimlőssel történt érintkezés után 72 órán belül beadva is védelmet adhat. A védőoltás hatásossága olyan értelemben kitűnő, hogy a két oltással immunizáltak igen nagy arányban védetté válnak. A védelem időtartamáról azonban egyelőre még nincsenek nagyon hosszú távú adatok, a védőoltás viszonylag friss bevezetése miatt.

A védőoltásnak – mint minden orvosi beavatkozásnak – lehetnek mellékhatásai, azonban ezek szinte minden esetben enyhék (átmeneti, kezelés nélkül gyógyuló helyi fájdalom, duzzanat, bőrpír, kiütés a leggyakoribb). A védőoltással szemben abszolút ellenjavallatot képez a védőoltás valamely összetevőjével szembeni túlérzékenység és korábbi hasonló oltásnál fellépett súlyos túlérzékenységi reakció, átmeneti ellenjavallatot jelent lázas megbetegedés, bizonyos immunológiai betegségek.

A védőoltás ajánlásával kapcsolatban nincs tudományos konszenzus. Egyes országok (például az Egyesült Államok) minden ellenjavallat nélküli gyermek oltását ajánlja, mások (például Anglia) csak a kockázati csoportok – krónikus betegek, szervtranszplantációra vagy immunkárosodást okozó kezelésre kerülők – oltását. Az előbbi stratégia lehetővé teszi a vírus teljes felszámolását, és így a nulla esetszám (ezzel nulla szövődményszám) elérését. Hogy néhány ország mégsem ezt teszi, annak egyik oka azon aggodalom, hogy ha a védelem nem tart elég hosszú ideig, akkor az oltottak éppen a kockázatosabb életkorukban válhatnak fogékonnyá.

Irodalomjegyzék

Long SS, Pickering LK, Prober CG. Principles and Practice of Pediatric Infectious Diseases. Elsevier, 2012.

Gershon A, Hotez P, Katz S. Krugman`s Infectious Diseases of Children. Mosby, 2003.

Helmuth IG, Poulsen A, Suppli CH, Mølbak K. Varicella in Europe-A review of the epidemiology and experience with vaccination. Vaccine. 2015 May 15;33(21):2406-13.