Az influenza nem megfázás

Bevezetés

Az influenzát a megfázáshoz hasonlóan vírus okozza, melyeknek három nemzetsége van: az influenza A, B és C vírus. Ezek közül a C ritka és általában enyhe betegséget okoz, úgyhogy népegészségügyi jelentősége csak az első kettőnek van, ezek közül is leginkább az A-nak: rendkívül könnyen és gyorsan mutálódik, ezért sem kiállt betegség, sem védőoltás nem ad tartós védelmet.

A vírus rendszerint a téli időszakban tör előre ezért szokás influenza-szezonról, ill. szezonális influenzáról beszélni. Esetenként teljesen új törzse jelenik meg, ami gyors ütemben, gyakran több hullámban végigsöpör az egész világon (pandémia). A XX. században három nagy és egy kisebb ilyen eset volt; a leghírhedtebb az 1918/19-es spanyolnátha, mely több tízmillió ember életét követelte. A fő probléma, hogy az effajta nagy járvány jelentkezése teljesen kiszámíthatatlan.

Fotó: flickr.com

Fertőződés módja, tünetek és prognózis

Az influenza vírusa igen könnyen továbbadható, ugyanis levegő útján cseppfertőzéssel, de érintkezéssel és tárgyak közvetítésével is terjed.

Felnőtteknél jellemző a magas láz, hidegrázás, köhögés, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás és általában a levertség, rossz közérzet. A tünetek jellemzően hirtelen kezdődnek és szövődménymentes esetben általában egy hétig tartanak. Egészséges emberben ez a várható lefutás: igen kellemetlen, de ritkán súlyos betegség. (Sajnos ez a szabályszerűség a pandémiákra nem feltétlenül teljesül: ilyenkor teljesen egészséges emberek is nagy kockázatnak lehetnek kitéve.)

A szövődmények kockázata lényegesen nagyobb idősekben, várandós nőkben, bizonyos betegségekben szenvedőknél (asztmás, diabetes-es, immunhiányos stb. betegek). Az influenza legtipikusabb szövődménye a tüdőgyulladás. Amikor közvetlenül a vírus okozza (primer), a tüdőgyulladás rögtön a betegség elején jelentkezik és igen rossz kimenetelű. Másodlagos felülfertőződést okozhatnak baktériumok az influenza által legyengített szervezetben. Emellett előfordulhat középfülgyulladás, agyhártyagyulladás, Guillan-Barré szindróma, ezek azonban jóval ritkábbak.

Diagnózis és terápia

A diagnózist a tünetek alapján sejtheti meg az orvos, igazolása a légúti váladék mikrobiológiai vizsgálatával végezhető el, erre azonban általában csak a súlyos, vagy nagy kockázatú betegeknél kerül sor, mert a szövődménymentes esetekben úgysincs jelentősége.

A kezelés célja tüneteket enyhítése: bőséges folyadékbevitel, ágynyugalom, szükség szerint lázcsillapítás (gyermekeknél nem aszpirinnel!).

Léteznek influenza vírus ellen ható ún. antivirális szerek, ezek hatékonysága azonban ingadozó, és alkalmazásuk egyébként is csak nagy kockázatú, vagy súlyos állapotba kerülő betegnél indokolt. Ha szövődmény lép fel, akkor azt a jellegének megfelelően kell kezelni, például bakteriális tüdőgyulladásnál antibiotikum adása lehet indokolt.

Fertőződés elkerülése

A fertőzés módjából adódóan a megelőzésért tehetünk az influenza-járvány alatti fokozott óvatossággal, higiéniával:

• mossunk rendszeresen kezet
• használjunk fertőtlenítő kéztörlőt,
• kerüljük el arcunk, orrunk érintését.
• D-vitamin szedése szintén csökkenti a kockázatot.
• fontos, hogy a betegek a betegség teljes időtartama alatt otthon maradjanak.

Megelőzés védőoltással

Az influenza ellen számos védőoltás is elérhető, ezek legnagyobb élő kórokozót nem tartalmaz (csak elöltet, vagy csak a kórokozó egy részét).

Az oltások hatásosságáról nehéz általánosságban nyilatkozni, mert drámaian múlik azon, hogy mennyire sikerül eltalálni az adott szezonban cirkuláló törzseket. Érdemes megjegyezni, hogy ennél az oltásnál – a gyermekkori kötelező oltások túlnyomó többségével szemben – jellemzően nem az a cél, hogy járvány ne tudjon kitörni, hanem, hogy a súlyos szövődményeket megelőzzük. Mindenképpen javasolt (és ingyenes) a védőoltás azoknak, akik a szövődmények szempontjából veszélyeztettek:

• 65 év felettieknek
• szív- érrendszeri betegeknek
• cukorbetegeknek
• asztmásoknak, tüdőbetegeknek
• egészségügyi dolgozóknak
• várandósoknak és terhességet tervezőknek

A védőoltásnak – mint minden orvosi beavatkozásnak – lehetnek mellékhatásai, azonban ezek ennél az oltásnál szinte minden esetben enyhék (átmeneti, kezelés nélkül gyógyuló láz és helyi fájdalom a leggyakoribb), a súlyos mellékhatások nagyon ritkák.

Irodalomjegyzék

Cox NJ, Subbarao K. Influenza. Lancet. 1999 Oct 9;354(9186):1277-82.

Nicholson KG, Wood JM, Zambon M. Influenza. Lancet. 2003 Nov 22;362(9397):1733-45.

Jefferson T, Di Pietrantonj C, Rivetti A, et al. Vaccines for preventing influenza in healthy adults. Cochrane Database Syst Rev. 2014 Mar 13;3:CD001269.