A SCORE az Európai Kardiológiai Társaság által összeállított szív- és érrendszeri kockűzatbecslő rendszer. Betűszó, a Systematic COronary Risk Evaluation (rendszerezett koszorúér rizikófelmérés) rövidítése. A nem, az életkor, a koleszterinszint, a vérnyomás és a dohányzás alapján kalkulálja a halálos koszorúér események 10 éves kockázatát. Külön táblázatot használ a magas és az alacsony rizikójú országokra. Ez a kockázatbecslés 40 és 65 éves kor között használható.

A sejt életműködésének folyamata, mely az osztódástól a következő osztódásig tart. Ezt követően az új sejtek sejtciklusa kezdődik meg. Fázisai: az első nyugalmi fázis, a DNS lemásolása, sejtosztódást megelőző nyugalmi állapot (második nyugalmi fázis), osztódás. A nem osztódó sejtek megmaradnak az első nyugalmi fázisban, melyet ez esetben nulladik nyugalmi fázisnak nevezünk.

A sejtet a környezetétől elválasztó hártyaszerű képződmény, melynek fő alkotója a lecitin, melynek víz- és zsíroldékony része is van. Molekulái kettős réteget alkotnak, úgy, hogy a zsíroldékony részek a külvilág és a sejt belseje felé, a vízoldékony részek pedig a hártya belső rétege felé fordulnak. A membránon csak a víz képes szabadon áthatolni, a többi anyag csak speciális, szabályozott fehérje csatornánkon keresztül jut be, illetve ki.

Az a folyamat mely során a sejt genetikai állománya lemásolódik, megkétszereződik, majd a többi sejtalkotóval együtt a sejt kettéválik. A folyamat eredményeként az eredeti sejttel (anyasejt) teljesen azonos két utódsejt keletkezik. Az ivarsejtképző osztódás során nem másolódik le a génállomány, hanem csak kettéválnak a kromoszómák. Ez esetben az utódsejtek nem azonosak az anyasejttel.

Single Nukleotid Polymorphism. Genetikai variáció, a DNS egy ponton történő (egy nukleotidot érintő) megváltozását nevezik így.

A szervezet valamely külső negatív hatásra létrejött, védekezési reakcióban megnyilvánuló állapota, mely folyamatos feszültséget eredményez. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét.

Olyan külső hatás, mely szervezetünkből stresszreakciót képes kiváltani.

Olyan egyszerű molekula vagy atomcsoport, amely egy szabad párosítatlan elektronnal rendelkezik. Stabil állapotban az elektronok mindig egyensúlyban vannak, így a szabad gyökök, elektron szerzésre törekszenek. Ezt más bonyolultabb molekuláktól lopják el, melyek így károsodnak és annak következtében funkciójuk romlik.

Az örökítőanyag (DNS, RNS) elemsorrendjének meghatározása, a gének (és a nem kódoló területek) feltérképezése.

A szekvencia a biológiában az alkotóelemek sorrendjét jelöli. A DNS nukleotidbázisokból áll, itt nukleotidszekvenciáról, esetleg génszekvenciáról beszélünk. A teljes örökítőanyagra vonatkozó sorrendet genom szekvenciának nevezzük. A fehérjék aminosavakból állnak, itt az alkotóelemek sorrendje az aminosav szekvencia.

Olyan szénből, hidrogénből és oxigénből álló molekula, melyben a hidrogén és oxigén aránya 2:1, éppúgy ahogy a vízben (H2O). A szó második része a Hydros=víz szóra utal. A szénhidrátok közé tartoznak a cukrok, a keményítő és a cellulóz is, valamint az emberi és állati szervezetben levő glikogén is, ami gyors szénhidrátforrás lehet. Az emészthető szénhidrátok legfontosabb tápanyagaink közé tartoznak, míg a cellulóz a bélrendszer működését befolyásolja.

A szervek sérülése, szövetelemeinek károsodása, elhalása, mely végül a szerv működésének zavarához vezet.

A szifilisz vagy vérbaj a Treponema pallidum nevű kórokozó által okozott nemi úton terjedő betegség. Veszélyessége abban áll, hogy kezdetben csak egy fájdalmatlan fekélyként van jelen, de eközben a kórokozók az egész szervezetet elárasztják, és hasonló elváltozásokat okozhatnak az agyban, a gerincvelőben vagy az erek falában, bénulást vagy infarktust okozva. Ezért korai felismerése, és kezelése kiemelt fontosságú.

Az élelmiszeripari termékekben a probiotikus mikroorganizmusokat és a prebiotikumokat gyakran együtt, egy készítményen belül alkalmazzák. Ezeket a termékeket nevezzük szinbiotikumoknak.

A szívet és az érrendszer bármely részét érintő betegség. Ide tartozik a magas vérnyomás betegség, az érelmeszesedés, a koszorúér betegség, a szívelégtelenség, a szívritmus zavarok, a stroke, és az alsó végtagi érszűkület is.

A szívizom egy területének az elhalása, az adott területet ellátó ér elzáródása következtében.

A szerveket alkotó szövetek sejtes és/vagy sejtközötti elemeinek károsodása, mely funkciózavarhoz vezethet.

Valamely orvosi beavatkozás következtében, vagy egy betegség lefolyása során létrejövő változás, mely a betegség normális lefolyásának idejét, vagy módját, végül kimenetelét megváltoztatja. Ez jelentheti a betegség súlyosabb lefolyását, vagy egy teljesen új tünet kialakulását.

A szteroidok szteránvázas (koleszterinhez hasonló szerkezetű) hormonok. Ilyen vegyületeket az emberi szervezet is előállít, a mellékvesekéreg-hormonok (kortikoszteroidok) és a nemi hormonok (szexuálszteroidok) ilyenek. Analóg vegyületeiket a gyógyászatban is használják, a kortikoszteroidok (ha valaki szteroidkezelést kap, akkor ezeket értjük alatta) gyulladáscsökkentő, immunrendszert gátló hatással rendelkeznek. Tartós adásuk reumatológiai kórképekben és autoimmun betegségekben szokásos. Súlyos asztmában is szükség lehet adásukra. A férfi nemi hormonok analógjai, az anabolikus szteroidok teljesítményfokozó, doppingszerek.

Elhúzódó, de jellemzően nem hosszan tartó betegség. Időtartama a betegség jellegétől függően változik, de általában 3-6 hét körüli.

A szemlencse elhomályosodása az azt alkotó fehérjék közötti keresztkötések, összecsapzódások miatt.