Eszméletvesztés
Mindig ijesztő, és sokszor veszélyes ok miatt alakul ki az eszméletvesztés. Érthető, ha a háttérben lévő okot fel akarjuk deríteni, azonban ez nem késleltetheti a halaszthatatlan beavatkozásokat. Cikkünkkel nyújtunk néhány támpontot a teendőkhöz.Szerző: Dr. Krivácsy Péter | Lektor: Dr. Sirák András
Publikálás dátuma: 2015-10-05
Eszméletlenség számos okból bekövetkezhet.
1) A leggyakoribb, szerencsére a legenyhébb baj az ájulás. Jellegzetesen kamaszkorban jelenik meg, hirtelen növekedést követően, nagyobb részt lányoknál. Gyakran visszatérő, ezért mondjuk valakire, hogy ájulós. Az ok a vérnyomás hirtelen csökkenése, amit a meleg, az éhség, a fáradtság, de leginkább a tartós egy helyben állás provokálnak. Az ájulás biztosan csak néhány percig tart, de sokszor még ennyi ideig sem, a „beteg” megszólításra hamar magához tér és hamarosan teljesen rendeződik az állapota. (Ha ez nem így van, akkor elsősorban nem ájulásra kell gondolni.)
Az ájulás lényegében egy „önmagát kezelő” folyamat, mert aki elájul az elesik és a vízszintes testhelyzetben rendeződik a vérnyomása. Ezt lehet segíteni a lábak enyhe megemelésével is. Az elesés folytán sérülések is keletkezhetnek, amelyek megelőzésére érdemes odafigyelni.
Elájult gyereket a körülállók gyakran állva tartják, esetleg leültetik. Ez súlyos hiba. Ha engedjük lefeküdni, vagy a majdnem elájult gyereket lefektetjük vízszintesre, a probléma megoldódik. Állva az ájult beteg nem tér magához.
2) Kisgyermekeknél fordul elő az affektív apnoe. Ez az idegenül és kissé ijesztően hangzó szóösszetétel egy ártalmatlan jelenséget takar. A kisgyerek érzelmileg túlfűtött állapotban egyszer csak nem vesz levegőt, aminek következtében ellilul, sőt akár eszméletét is elvesztheti néhány másodpercre. Valójában veszélytelen jelenség, noha nagy ijedelmet okoz a hozzátartozók körében. 3-5 éves korra kinövik a gyerekek. Leginkább hirtelen ingerekkel, pl. ráfújással, kevés víz fröcskölésével lehet megszakítani a folyamatot.
Mind az ájulós, mind az affektív apnoés gyerekek sok esetben kerülnek kivizsgálásra, legtöbbször fölöslegesen.
Fotó: 123rf.com
Az eszméletlenség más, szerencsére ritkább okai életkortól függően is változnak. Ezek lehetnek:
- súlyos fejsérülés
- alkoholmérgezés (kamaszkortól)
- gyógyszermérgezés
- szén-monoxid mérgezés
- jelentős külső vagy belső vérzés
- oxigénhiány
- agyvérzés (más neveken stroke, szélütés, agyi érkatasztrófa)
- epilepszia
- cukorbetegség
- agyhártya-agyvelőgyulladás.
Az eszméletlenség foka
Laikusként nem kell tudnia felmérni, hogy mennyire mély az eszméletlenség, elegendő a puszta tény megállapítása. Szólítsa meg a beteget (rá is kiálthat), ha nem reagál, akkor nincs eszméleténél. Felesleges és időrabló dolog belebonyolódni ennél mélyebb részletekbe. Fontos szempont viszont, hogy a folyamat iránya merre tart: súlyosbodó tudatzavart, eszméletlenség felé tartó állapotot nagyon komolyan kell venni.
Miért veszélyes az eszméletlenség?
Egyrészt a háttérben húzódó ok lehet súlyos, akár az életet veszélyeztető is, ezért eszméletlen beteg esetén mindig haladéktalanul mentőt kell hívni. Másrészt pedig a bármilyen okból bekövetkezett eszméletlenség életfontosságú reflexek zavara miatt légúti akadályt, félrenyelést, oxigénhiányt okozhat. Ennek kivédésére, a szabad légutak biztosítása céljából a gyermeket stabil oldalfekvésbe kell helyezni (ha egyedül látja el a gyermeket, még a mentőknek való telefonálás előtt).
A stabil oldalfektetés technikája
Nagyobb gyerekeknél, felnőtteknél.
- Térdeljen le mellé, körülbelül a csípővel egy vonalba.
- Az eszméletlen Önhöz közelebbi kezét hajlítsa be úgy, hogy felkarja és felső teste, illetve alkarja és felkarja közel derékszöget zárjon be, tenyere felfelé legyen.
- Az Önhöz távolabbi kezét át mellkasán úgy, hogy a kézfeje a közelebbi arc félre kerüljön.
- Az archoz illesztett tenyeret innentől kezdve végig fogja, majd a távolabbi lábát térdben húzza fel.
- Behajlított térdénél fogva fordítsa maga felé, ügyelve arra, hogy átfordításkor az eszméletlen arca ne sérüljön.
- Az átfordítást követően a fejét szegje kissé hátra, olyan fejtartást választva, amelyben a nyál, hányadék kifelé tud folyni.
- Felül lévő lábát a csípőjénél és a térdénél hajlítsa derékszögbe, ezzel biztosítva a stabil fekvést.
- A stabil oldalfektetés végén ellenőrizze újra a légzést!
Kisgyerekeknél, főleg csecsemőknél az eltérő testarányok miatt ez a módszer csak bizonyos módosításokkal alkalmazható. A cél, hogy a testváladékok kifelé tudjanak távozni a szájon át és hogy a pozíció stabil legyen. Jó, ha a hát megtámasztásához párnát, összetekert törülközőt vagy más alkalmas tárgyat használ.