Vérzések ellátása

A véralvadás bonyolult mechanizmusa megvéd bennünket és gyermekeinket is a jelentős vérvesztéstől. Persze a természetes véralvadás nem egyik pillanatról a másikra állítja el a vérzést, de az esetek számottevő többségében eredményes. Csak extrém esetekben és bizonyos betegségeknél nem képes megvédeni a szervezetet a már veszélyes vérvesztéstől.

A vérzések kialakulhatnak sérülés hatására vagy spontán. A vérzést okozó sérülések is sokfélék lehetnek, és gyakran tapasztalhatjuk, hogy egy vágott seb vérzik, míg a roncsolt, harapott sebek nem. A zúzódás is vérzéssel jár, de ebben az esetben a vérzés nem kifelé, hanem befelé, a szövetek közé történik, ennek látható jele a sérülést követően a duzzanat, majd lila folt megjelenése. A csonttörések is komoly vérvesztéssel járhatnak anélkül, hogy egyetlen vörösvérsejt távozna a szervezetből, ugyanis – csakúgy mint a zúzódásnál – a vérzés a szövetek közé történik. A belső szervek sérülései is járhatnak vérzéssel úgy, hogy vért nem látjuk, tehát más jelekből kell következtetnünk rá: hasi fájdalom, szédülés és vérnyomáscsökkenés, a beteg elcsendesedése jelzi, ha súlyos az állapot.

A vérzések fajtái

• Az ütőeres vérzés spriccelő, élénkpiros. Ezek az erek rugalmasak és erős a faluk, csak ritkán sérül meg úgy, hogy ütőeres vérzés alakuljon ki. Azonban ha igen, akkor ez életveszélyes állapot, hiszen nagyon rövid idő alatt el lehet vérezni a nagy nyomással ürülő vérvesztés miatt.
• A vénás vérzés sötétpiros és egyenletesen folyik (nem lüktet). Sokan azt gondolják, hogy a vénás vérzést nem kell komolyan venni, de ez tévhit: vénás vérzésből is el lehet vérezni.
• Kapilláris vérzés. A hajszálerek sérülésekor keletkező, múló, komoly vérveszteséget nem okozó vérzésforma

Teendők vérzés esetén

Artériás és súlyos vénás vérzések, nagy szövethiánnyal járó sérülések esetén a következőket kell megtennie.

• Ha lehet, mossa le a vért, hogy láthassa a sebet.
• Fektesse le a gyermeket, így az agy vérellátása javul. Ha végtag sérült, azt emelje fel.
• Egy (lehetőleg steril) gézzel, vagy ha nincs, tiszta ruhadarabbal nyomja a sebet kb. 5 percig, ezalatt ne engedje fel, akkor sem, ha átvérzik!
• Ha ezek után sem csillapodott a vérzés, hívjon mentőt és nyomja tovább a sebet.
• Ha a vérzés csillapodott, mutassa meg orvosnak a gyermeket. Amennyiben elérhető, célszerű gyermeksebészetre, traumatológiára vagy sebészetre vinni.
• Ne hagyja magára a gyermeket.
• Saját maga védelmében használjon gumikesztyűt, esetleg nylontasakot.
• Elszorítást csak az amputált sérüléseknél szabad alkalmazni.
• Különös figyelmet kell fordítani az áramütés, állatharapás okozta sérülésekre, a fej, nyak, nemi szervek környéki sérülésekre és a szúrt sebekre. Ezekben az esetekben akkor is vigye orvoshoz a gyermeket, ha a vérzés nem súlyos, vagy a seb nem nagy kiterjedésű. Ez utóbbi különösen a szúrt sebekre érvényes.
• A vérhányást és vérköpést is komolyan kell venni, juttassa mielőbb orvoshoz a gyermeket.
• Belső vérzésre utalnak a sérülés körülményei: hasi fájdalom, sápadtság, eszméletzavar, légzészavar. Fektesse le a gyermeket és hívjon mentőt! A kórelőzményben tompa hasi vagy mellkasi sérülés, magasból esés szerepel leggyakrabban. Saját testmagasságnál magasabbról leeső gyermeket súlyos sérültnek kell tekintenünk akkor is, ha nincs rajta külsérelmi nyom.

Fontos látni, hogy a mindennapokban nem extrém sérülésekkel találkozunk, nem is szükségesek a heroikus beavatkozások. Ugyanakkor elsősorban a baleset okozta stressz és a vér figyelemfelkeltő piros színe miatt a vérzés sokkal nagyobb mennyiségűnek tűnhet, mint a valóság.

Leginkább a fej repesztett sérüléseinél szokták a szülők úgy látni, hogy „ömlik a gyerek fejéből a vér” és rohanni az első orvosi rendelő felé. Ehelyett azt javasoljuk, hogy a néhány cm-es vérző sebet nyomja gézzel néhány percig, majd utána egy fedőkötés felhelyezését követően vigye orvoshoz, lehetőleg sebészetre, még inkább baleseti sebészetre. Fontos, hogy a néhány perces nyomás tényleg néhány perc legyen és ne fél perc. Stresszhelyzetben lassabban múlik az idő.

Felesleges bonyolult kötéseket megtanulni, ugyanis gyakorlat híján technikailag nem fogja tudni kivitelezni. Banális sérülésnél nincs jelentőségük, a súlyos sérülésnél pedig a laikus csak első ellátó, emiatt a direkt nyomás a legbiztonságosabb módszer.

Fotó: pixabay.com

Orrvérzés

Az egyik leggyakoribb vérzés forma az orrvérzés. Részben sérülés miatt keletkezik, de leggyakoribb oka a megfázás, nátha. Az orrvérzés a kis veszélyességű vérzések közé tartozik, mégis általában nagy riadalmat okoz. A vérzés megszüntetésére a legegyszerűbb megoldás, hogy a beteg üljön le, fejét ne hajtsa hátra és mindkét orrlyukát fogja be egyik kezével. Levegőt a száján át vegyen. Tartsa összeszorítva kezével mindkét orrlukat legalább 5 percig. Ez alatt a véralvadás általában megszünteti a vérzést. Ha ez alatt megalvad a kifolyó vér, a vérzés eláll és ezzel általában megoldódik a probléma. Ismétlődő orrvérzés esetén forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz. Figyelem: otthoni körülmények között soha ne dugjunk az orrba vattát, gézt vagy egyéb anyagot, az orr tamponálása orvosi feladat.